�ltal�nos adatok

 

A n�pess�g alakul�sa 1991-2008.

 

Oroszorsz�g n�ps�r�s�ge (2010)

• Oroszorsz�g n�pess�ge a 2010. �vi n�psz�ml�l�s idej�n 142 905 208 f� volt. A n�pess�g 73,7%-a v�rosi lakos; a n�k ar�nya 53,7%, a f�rfiak� 46,3% volt. A n�pess�g alakul�sa az utols� h�rom n�psz�ml�l�s adatai szerint (a 2010. �vi el�zetes adat):

�v	N�pess�g
2010	142 905 208
2002	145 166 731
1989	147 021 869

Legn�pesebb telep�l�sek

Szent Bazil-sz�kesegyh�z �s a Kreml Szpasszkaja-tornya, a V�r�s t�ren, Moszkv�ban

A legn�pesebb telep�l�sek sorrendben, 1 milli� feletti lakoss�ggal (sz�zra kerek�tve)^:

• Moszkva (11 514 300 f�)
• Szentp�terv�r (kor�bban Leningr�d) (4 848 700)
• Novoszibirszk (1 473 700 f�)
• Jekatyerinburg (kor�bban Szverdlovszk) (1 350 100 f�)
• Nyizsnyij Novgorod (kor�bban Gorkij) (1 250 600 f�)
• Szamara (kor�bban Kujbisev) (1 164 900 f�)
• Omszk (1 154 000 f�)
• Kaz�ny (1 143 600f�)
• Cseljabinszk (1 130 300 f�)
• Rosztov (1 089 900f�)
• Ufa (1 062 300f�)
• Volgogr�d (kor�bban Szt�lingr�d) (1 021 200 f�)

Etnikai, nyelvi, vall�si megoszl�s

• �sszesen 128 n�p, n�pcsoportok:
• 2002-ben

orosz: 115 819 107 f� (79,8%), tat�r: 5 554 601 f� (3,8%), ukr�n: 2 942 961 f� (2%), bask�r: 1 673 389 f� (1,2%), csuvas: 1 637 094 f� (1,1%), csecsen:1 360 253 f� (0,9%), �rm�ny: 1 130 491 f� (0,8%), avar: 814 473 f� (0,6%), egy�b n�pcsoportok: 9,8% ,

• A finnugor n�pek sz�ma 2002-ben:

mordvin: 843 350 f� (0,6%), udmurt: 636 906 f� (0,4%), mari: 604 298 f� (0,4%), komi: 293 406 f� (0,2%), komi-permj�k: 125 235 f� (0,1%), karjalai: 93 344 f� (0,1%), nyenyec: 41 302 f�, osztj�k: 28 678 f�, finn: 34 050 f�, �szt: 28 113 f�, vogul: 11 432 f�, vepsz: 8 240 f�

• A t�bbi finnugor n�p 5000 f� alatt.

• 2010-ben

orosz: 111 016 896 f� (77,7%) (cs�kken� tendencia), tat�r: 5 310 649 f� (3,7%) (enyh�n cs�kken� tendencia), ukr�n: 1 927 988 f� (1,35%)(er�sen cs�kken� tendencia), bask�r: 1 584 554 f� (1,1%) (enyh�n cs�kken� tendencia), csuvas: 1 435 872 f� (1%) (cs�kken� tendencia), csecsen:1 431 360 f� (1%) (n�vekv� tendencia), �rm�ny: 1 182 388 f� (0,8%)(n�vekv� tendencia), avar: 912 090 f� (0,6%)(n�vekv� tendencia), egy�b n�pcsoportok: 10,8%

• A finnugor n�pek sz�ma 2010-ben:

mordvin: 744 237 f� (0,5%) (cs�kken� tendencia, sz�muk Mordvinf�ld�n n�vekedett), udmurt: 552 299 f� (0,4%) (cs�kken� tendencia), mari: 547 605 f� (0,4%) (cs�kken� tendencia), komi: 228 235 f� (0,2%) (er�sen cs�kken� tendencia), komi-permj�k: 94 456 f� (0,1%) (er�sen cs�kken� tendencia), karjalai: 60 815 f� (er�sen cs�kken� tendencia), nyenyec: 44 640 f� (n�vekv� tendencia), osztj�k: 30 943 f� (n�vekv� tendencia), finn: 20 267 f� (er�sen cs�kken� tendencia), �szt: 17 875 f� (er�sen cs�kken� tendencia), vogul: 12 269 f� (n�vekv� tendencia). vepsz: 5 936 f� (er�sen cs�kken� tendencia),

• A t�bbi finnugor n�p 5000 f� alatt.

Etnikumok

• Hivatalos nyelv az orosz, egy�b besz�lt nyelvek: avar, csecsen, bask�r, burj�t, tat�r, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karjalai, kalm�k, kabard.
• Vall�s szerinti megoszl�s 2006-ben: ortodox 55%, muszlim 18%, protest�ns 10%, katolikus 7%, zsid� 5%, egy�b 5% (2003)

Szoci�lis rendszer

Kult�ra

Az orosz oktat�si rendszert �s kultur�lis int�zm�nyeket k�zel 70 �ven kereszt�l az SZKP ir�ny�totta �s fel�gyelte. A glasznoszty �s peresztrojka politik�j�nak keret�ben Mihail Gorbacsov id�szak�t�l kezd�d�en liberaliz�l�dott az oroszorsz�gi kult�ra helyzete, de az �llami t�mogat�sok �sszege is sz�k�lt.

Oktat�si rendszer

A tudom�nyos kutat�s vezet� sz�nhelye az Orosz Tudom�nyos Akad�mia, melyet 1724-ben I. P�ter c�r alap�tott.

Az iskolai rendszer alap, f� �s fels� fokozatb�l �ll. A di�kok 6-7 �ves korban kezdik meg az alapiskol�t, majd 7 �vet elt�ltenek itt. A f�iskol�ba (k�z�piskola n�lunk) 4 �vet t�ltenek el, majd ezut�n jelentkeznek a fels�bb iskol�kba.

Egyetemek

Oroszorsz�g legr�gebben alap�tott egyetemei:

• Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszkvai �llami Egyetem – alap�tott�k 1755-ben
• Kaz�nyi �llami Egyetem (1804)
• Rosztovi �llami Egyetem az I. vil�gh�bor� idej�n Rosztovba evaku�lt Vars�i Egyetem. Alap�tva (1816)
• Szentp�terv�ri �llami Egyetem (1819)
• Tomszki �llami Egyetem (1878) Szib�ria els� egyeteme
• Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi �llami Egyetem (1909)
• Permi �llami Egyetem (1916)

Tov�bbi fontos egyetemek tal�lhat�k Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok �s Voronyezs v�ros�ban.

Kultur�lis int�zm�nyek

Oroszorsz�g sz�mtalan k�nyvt�ra k�z�l k�l�n�sen figyelmet �rdemelnek:

• az Orosz �llami K�nyvt�r (Moszkva): t�bb mint 30 milli� k�tet, 250 nyelven �ll az olvas�k rendelkez�s�re. Egyike a vil�g leggazdagabb k�nyvt�rainak.

• az �llami Szaltikov-Scsedrin K�nyvt�r (Szentp�terv�r): 28,5 milli� k�tettel rendelkezik
• az Orosz Tudom�nyos Akad�mia k�nyvt�ra (Moszkva): 12 milli�s k�tett�ra van
• a Lomonoszov Egyetem �llami K�nyvt�ra (Moszkva): 6,6 milli� k�nyv �ll a polcain.

Oroszorsz�g legismertebb kultur�lis int�zm�nyei ugyancsak f�leg Moszkv�ban �s Szentp�terv�ron koncentr�l�dnak. Leggazdagabb m�zeumai:

• Ermit�zs (Szentp�terv�r): egyike a vil�g legnagyobb m�zeumainak.

• �llami Tretyjakov Gal�ria (Moszkva): az orosz k�pz�m�v�szet m�zeuma.
• Puskin M�zeum: k�pz�m�v�szeti �s n�prajzi m�zeum.
• Moszkv�t�l �szaknyugati ir�nyban fekszik az "Arany Gy�r�", az �orosz v�rosok alkotta kultur�lis �tvonal.

Legismertebb sz�nh�zai: a Moszkvai Nagysz�nh�z, a Malij Sz�nh�z (Moszkva), a Moszkvai M�v�szsz�nh�z. A Bolsoj Balett �s az Operah�z darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palot�ban is sokszor m�sorra t�zik, mivel itt 6 ezer n�z� sz�m�ra jut hely.

Tov�bbi neves sz�nh�zak:

• Moszkva: K�zponti Moszkvai Gyermeksz�nh�z, K�zponti Moszkvai �llami B�bsz�nh�z, az Akad�miai Musicalsz�nh�z, az Operett Sz�nh�z �s a Sz�nh�zm�v�szeti Int�zet.

• Szentp�terv�r: a Marininszkij Balett (kor�bban: Kirov Akad�miai Opera- �s Balettsz�nh�z vagy Kirov Balett), a Malij-Operasz�nh�z �s a Puskin Sz�nh�z.

Kultur�lis vil�g�r�ks�g

Oroszorsz�gi helysz�nek az UNESCO vil�g�r�ks�g-list�j�n:

• Szentp�terv�r t�rt�nelmi k�zpontja �s a kapcsol�d� m�eml�kegy�ttesek;
• Kizsi templomai;
• A Kreml �s a V�r�s t�r Moszkv�ban;
• Novgorod �s k�rny�k�nek t�rt�nelmi m�eml�kei;
• A Szoloveckij-szigetek kultur�lis �s t�rt�nelmi m�eml�kegy�ttese;
• Vlagyimir �s Szuzdal feh�r m�eml�kei;
• A Szenth�roms�g–Szergij-kolostor �p�t�szeti egy�ttese Szergijev Poszadban;
• Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom;
• A Ferapontov-kolostor egy�ttese;
• A Kazanyi Kreml t�rt�neti �s �p�t�szeti egy�ttese;
• Kur-f�ldnyelv (Litv�ni�val k�z�s);
• Derbent - citadella, �kori v�ros �s er�d�tm�nyrendszer;
• A Novogyevicsi kolostor;
• Jaroszlavl t�rt�nelmi v�rosmagja;
• Struve f�ldm�r� vonal oroszorsz�gi eml�kei Hoglandban.