A hatalmas t�vols�gok miatt v�ltozatos a domborzat, az �ghajlat, a n�v�nyzet �s a talaj. A kelet-eur�pai s�ks�gon �szakr�l d�lre egym�st v�ltj�k sorban a tundra, t�level� erd�k (tajga), vegyes �s lombhullat� erd�k, sztyeppe, �s f�lsivatag a Kaszpi-tenger vid�k�n, mivel a n�v�nyzet v�ltoz�sa t�kr�zi az �ghajlat v�ltoz�s�t. Szib�ri�ban hasonl� sorozat van.

Domborzat

Partjai, szigetei

• Oroszorsz�gnak hatalmas, 37 000 kilom�teres partvonala van a Jeges-tengerrel �s a Csendes-�ce�nnal.
• N�h�ny v�zter�let, mellyel hat�ros, val�j�ban nem k�l�n tenger, de saj�t neve van: Barents-tenger, Feh�r-tenger, Kara-tenger, Laptyev-tenger �s a Kelet-szib�riai-tenger, ezek a Jeges-tengerhez tartoznak.
• A Bering-tenger, az Ohotszki-tenger �s a Jap�n-tenger pedig a Csendes-�ce�nhoz tartozik.
• Legnagyobb orosz szigetek: Novaja Zemlja (�j-F�ld), Ferenc J�zsef-f�ld, �j-Szib�riai-szigetek, Vrangel-sziget, a Kuril-szigetek �s Szahalin. Kisebb szigetei vannak a Balti-, Fekete- �s a Kaszpi-tengeren.

Sz�razf�ldi ter�letei

 

Kamcsatka

Oroszorsz�g felsz�ne nagyon v�ltozatos. Ter�let�nek nagy r�sz�t �ri�si s�ks�gok bor�tj�k. F� t�jegys�gei:

• A Kelet-eur�pai-s�ks�g vagy Orosz-s�ks�g: Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n fekszik, d�l fel�l a Kauk�zus, keletr�l az Ur�l v�lasztja el a Nyugat-szib�riai-alf�ldt�l. Csak kev�s helyen �ri el a 300 m�teres magass�got. Mez�gazdas�gilag igen term�keny vid�k, de �sv�nykincs-lel�helyekben is gazdag.
  • �szaknyugati r�sz�n a Kola-f�lszigettel �s Kar�li�val hat�ros. A Kola-f�lsziget geol�giailag a Balti-pajzshoz kapcsol�dik. A j�g lecsiszolta a k�zet�t �s keskeny vonulatokat hozott l�tre. A m�lyed�sekben tavak helyezkednek el. Legnagyobbak az Onyega �s a Ladoga, melyeket tektonikus s�llyed�s hozott l�tre. Az Onyega-t� �s az Ur�l k�z�tt �ri�si kiterjed�s� s�ks�g fekszik mor�navid�kekkel.
  • �szaki r�sz�n tundravid�kek jellemz�ek, ett�l kiss� d�lebbre m�r erd�s h�ts�gok fekszenek: Szmolenszk–Moszkvai-h�ts�g, Balti-h�ts�g.
  • K�z�ps� �s d�li r�sz�nek nagyobb t�jegys�gei: Voliny-Pod�liai-h�ts�g, Dnyeper menti s�ks�g, K�z�p-orosz-h�ts�g, Volga menti h�ts�g, Oka–Don-s�ks�g.
  • Keleten az Obscsij szirt �s az El�-Ur�l magasabb fekv�s� ter�letei fekszenek.
  • Legd�lebbi ter�lete a Fekete-tengeri-s�ks�g �s a Kaszpi-m�lyf�ld. A m�lyf�ld�n kiterjedt s�s tavak helyezkednek el, mint az Elton-t� vagy a Baszkuncsak-t�.

• Az Ur�l-hegys�g: v�lasztja el Eur�p�t �zsi�t�l, keleti l�b�n�l van a kontinensek hat�ra. A Jeges-tengert�l a Kazah-sztyepp�ig, �szak-d�li ir�nyban 2000 km hosszan magasodik. Sz�less�ge 50–170 km k�z�tt mozog. A hegys�get 300-400 m�teres h�ts�gok tagolj�k. �tlagos magass�ga 600 m�ter k�r�l alakul, legmagasabb hegye az 1894 m�ter magas Narodnaja Gora a hegys�g �szaki r�sz�n. Sok �sv�nykincslel� hellyel rendelkezik. N�gy kisebb t�jegys�gre oszthat�: a Pol�ris-Ur�l, az �szak-Ur�l, a K�z�p-Ur�l vagy �rces-Ur�l �s D�l-Ur�l.

 

Kauk�zus

• A Kauk�zus: Oroszorsz�g d�li vid�k�t a Fekete-tengert�l a Kaszpi-tengerig fiatal l�nchegys�g foglalja el, mely k�t nagyobb vonulatb�l �ll: a Nagy-Kauk�zus �s az El�-Kauk�zus vagy Kis-Kauk�zus. Hatalmas kiterjed�s�, Oroszorsz�g legnagyobb ter�let� hegys�ge kb. 440 000 km²-rel. Komplik�lt geol�giai strukt�r�ja van. A Nagy-Kauk�zus ma is gy�r�dik, mozg�s�t vulk�ni tev�kenys�g �s f�ldreng�sek k�vetik. K�zponti r�sz�n kialudt t�zh�ny�k sorakoznak, mint az Elbrusz, Oroszorsz�g legmagasabb pontja (5633 m), a Kazbek (5043 m), vagy a Dih-Tau (5198 m). Centruma krist�lyos k�zetekb�l �p�l fel, k�ls� vonulatai pedig ink�bb �led�kes k�zetekb�l �llnak. H�rom nagyobb vonulata a Nyugati-Kauk�zus, a Magas-Kauk�zus �s a Keleti-Kauk�zus. A Kauk�zus l�ncai f�leg nyersanyagokat �s k�szenet rejtenek.

Szib�riai tajga

• Szib�ria
  • A Nyugat-szib�riai-alf�ld: az Ur�lt�l keleti ir�nyban a Jenyiszej foly�ig h�z�dik, �gy a vil�g legnagyobb s�k alf�ldi vid�ke. �szaki hat�ra a Jeges-tenger, d�l fel� a Kazah-h�ts�gig �s az Altajig terpeszkedik. �szak fel� lejt� ter�let, foly�i majdnem mind az Ob v�zgy�jt� ter�let�hez tartoznak. Tundr�s, tajg�s �s erd�s sztyepp�s, v�ltozatos t�j sok kis t�val. F�t�anyagok �s �rcek lel�helye.
  • A K�z�p-szib�riai-fenns�k a Jenyiszej �s a L�na k�z�tt ter�l el. A L�n�t�l kelet fel� a Kelet-Szib�riai-hegys�g vonulata emelkedik, mely t�bb hegyvonulatb�l �ll a hegyek magass�ga 2300–3200 m k�z�tt v�ltakozik. Tagjai: az Altaj-hegys�g, melynek legmagasabb pontja a Beluha (4506 m), a Kolima-hegys�g, a Cserszki-hegys�g. A Kamcsatka-f�lsziget hegys�ge, mely a Pacifikus-hegys�grendszer tagja, akt�v vulk�njair�l h�res. K�r�lbel�l 160 vulk�nja k�z�l 28 m�k�dik. Legmagasabb a Kljucsevszkaja-szopka 4750 m�terrel, az Avacsinszkaja-szopka (2738 m), a legakt�vabb a Karimszkij-vulk�n.
  • K�z�p- �s Kelet-Szib�ri�t�l d�li ir�nyban tov�bbi hegyvid�kek csatlakoznak kelet fel� �s ny�lnak a Csendes-�ce�nig, ezek: a Szaj�ni-hegys�g, a Jablonovoj-hegys�g �s a Sztanovoj-hegys�g.

V�zrajz 

A Volga, �s torkolata a Kaszpi-tengern�l

Tavai:

Oroszorsz�gban mintegy 200 000 t� van. Legnagyobb tavai: a Bajk�l-t� (31 500 km²) , a Ladoga-t� (18 400 km²) �s az Onyega-t� (9890 km²).

A Kelet-eur�pai-s�ks�g �szaki t�j�n, a Nyugat-szib�riai-alf�ld egyes r�szein �s �szakkelet-Szib�ria ter�let�n hatalmas mocs�rvil�got l�thatunk.

Foly�i:

Leghosszabb foly�i Szib�ri�ban �s a T�vol-Keleten h�z�dnak, a f� foly�k nagys�g szerinti sorrendben: Ob, Amur, L�na, Volga, Jenyiszej. T�bb foly�ja fontos szerepet j�tszik mint v�zi�t vagy energiaforr�s, �gy a Don, a Narva, a Daugava, a Pecsora, a Kub�ny �s a Tyerek.

A Jeges-tenger fel� haladnak:

• Jenyiszej – 5940 km, a legt�bb vizet sz�ll�t� foly�;
• Ob – 3680 km, az Irtissel – 5642 km, �zsia leghosszabb v�zrendszere;
• L�na – 4400 km;
• tov�bb� a Kolima, az Olenyok, az Ingyigirka, a Pecsora �s a Hatanga-Kotuj.

A Kaszpi-tenger fel� haladnak:

• Volga – 3530 km, Eur�pa leghosszabb foly�ja, mell�kfoly�i az Oka �s a K�ma.

A Fekete-tenger ir�ny�ba haladnak:

• a Dnyeper (2285 km), a Don (1970 km)

A Csendes-�ce�nba �mlik:

• Amur – Silka – Onon v�zrendszer – 4400 km

Csatorn�i:

Mesters�ges csatornarendszere, v�zi�t-h�l�zata a Szovjetuni� korszak�ban �p�lt fel, az 1930-as �vekt�l kezd�d�en. Moszkv�t ez�rt 5 tengerr�l is el lehet �rni v�zi �ton. Legfontosabb haj�zhat� csatorn�i:

• Fekete-tenger–Balti-tenger-csatorna (1933, 227 km)
• Moszkva-Volga-csatorna (1937, 128 km)
• Volga-Don-csatorna (1952, 101 km)
• Pecsora-K�ma-csatorna – a Volga v�zhozam�nak n�vel�s�re, a Kaszpi-tenger v�zszintj�nek apad�sa ellen �p�tett�k.

�ghajlat

Az Oroszorsz�gi F�der�ci� �ghajlat�nak kialakul�s�ra n�h�ny meghat�roz� t�nyez� volt hat�ssal. A hatalmas m�retek, sok ter�letnek a tengert�l val� jelent�s t�vols�ga miatt a kontinent�lis �ghajlat az uralkod�. �szakon szubarktikus �ghajlat a jellemz�. Az orsz�g d�li r�sz�nek hegys�gei megakad�lyozz�k a meleg l�gt�megek be�raml�s�t az Indiai-�ce�n fel�l, a nyugat �s �szak fel� nyitott s�ks�gok kiteszik az orsz�got az arktikus (sarkvid�ki) �s az �ce�ni befoly�soknak. Emiatt az orsz�g nagy r�sz�n csak k�t �vszak k�l�n�l el vil�gosan: a t�l �s a ny�r; a tavasz �s az �sz r�vid ideig tart. A leghidegebb h�nap a janu�r (a tengerparton a febru�r), a legmelegebb �ltal�ban a j�lius.

Oroszorsz�g n�gy �ghajlati �vezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, m�rs�kelt �s szubtropikus; a legkiterjedtebb a m�rs�kelt �vezet. Szubtropikus �ghajlata egy kis ter�letnek van a Fekete-tenger partj�n, Szocsi k�rny�k�n.

T�len a hideg sz�razf�ldi l�gt�megek miatt magas l�gnyom�s� ter�letek alakulnak ki az orsz�g bels� ter�letein; a janu�r k�zepi l�gnyom�s Szib�ria d�li r�sz�n 1040 millibar; ett�l a ter�lett�l nyugatra terjed Oroszorsz�g hat�rai ment�n Kazahszt�nt�l Ukrajn�ig. A magas l�gnyom�s� ter�leteken Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n a d�lnyugati szelek domin�lnak, Szib�ria nagy r�sz�n a d�li szelek, a T�vol-Keleten az �szaknyugati szelek uralkodnak. Ny�ron ford�tott a helyzet; a sz�razf�ld belsej�ben a l�gt�megek felmelegszenek, �s az orsz�g �zsiai r�sz�n alacsony l�gnyom�s� ter�letek alakulnak ki, ez�rt a ny�ri sz�lir�ny a t�li ellent�te; Oroszorsz�g eur�pai r�sz�n ny�ron �ltal�ban �szaknyugati szelek f�jnak, Szib�ri�ban �szaki, a T�vol-Keleten d�lkeleti az uralkod� sz�lir�ny.

N�v�ny- �s �llatvil�g

N�v�ny- �s �llatvil�ga �vezetes, �szakr�l d�lre haladva:

• sarkvid�ki: A j�gvil�g �l�l�nyei a k�l�nf�le moszatok;
• tundra: F�k�nt moh�k,zuzm�k n�nek, de a d�li r�szen m�r a t�rpe cserj�k (ny�r, f�z) is megjelennek. Ny�ron mad�rseregek lepik el a tundr�t. Jellegzetes �llatai a r�nszarvasok �s a lemmingek;
• erd�s tundra: A F�ld legnagyobb kiterjed�s� feny�-�serdeje. Itt �l a h�bagoly �s a sarki r�ka;
• t�level� erd�k (tajga) �s lombos erd�k: lucfeny�, szib�riai lucfeny�, kamcsatkai jegenyefeny�, szib�riai jegenyefeny�, v�r�sfeny� stb. Ligetszer� foltokat alkot a feny�k k�z�tt a ny�r- �s a ny�rfa. A feny�k k�z�tt hatalmas t�zegmoha l�pok alakulnak ki. Ny�ron sz�nyogok milli�rdjai �lnek itt. Az erd�k �llatvil�ga gazdag: pr�mes �llatok (coboly, ny�rc, hermelin, vidra, h�d), ragadoz�k (barna medve, hi�z, farkas) �s r�gcs�l�k egyar�nt �lnek itt;
• erd�s sztyepp: �szakon a vegyes erd�, d�lebbre a lombhullat� erd� a term�szetes n�v�nytakar�. �llatai a r�gcs�l�k, az �z, a vaddiszn� �s a v�dett ter�leteken az eur�pai b�l�ny;
• sztyepp: N�v�nyzete a f�ves puszta. Az �llatvil�got sokf�le r�gcs�l� (eg�r, pocok, �rge, h�rcs�g, mormota), a madarak (daru, t�zok) �s a ragadoz�k (r�ka, farkas) k�pviseli;
• f�lsivatagi: sz�razs�gt�r� gy�r n�v�nyzet teng�dik: p�ld�ul a s�t�r� �r�m, a tevet�vis. Az �llatvil�g is alkalmazkodik a sz�razs�ghoz �s a h�s�ghez (h�ll�k, sivatagi ugr�eg�r).

K�rnyezetv�delem

Oroszorsz�gban s�lyos gondot okoznak a szovjet t�pus� iparos�t�s m�ig hat� k�vetkezm�nyei. Az egykori ipari ter�letek igen szennyezettek, vesz�lyeztetve az ott �l�k eg�szs�g�t.

Nemzeti parkjai

A Nemzeti Parkokat a Term�szeti Er�forr�sok Miniszt�riuma kezeli.

Term�szeti vil�g�r�ks�gei

• Az Altaj Arany-hegyei
• Bajk�l-t�
• Kamcsatka
• Komif�ld �serd�i
• Nyugat-Kauk�zus
• Putorana-fenns�k
• Szihote-Aliny
• Vrangel-sziget
• Uvsz N�r-medence (Mong�li�val k�z�s)