Az orosz oktat�si rendszert �s kultur�lis int�zm�nyeket k�zel 70 �ven kereszt�l az SZKP ir�ny�totta �s fel�gyelte. A glasznoszty �s peresztrojka politik�j�nak keret�ben Mihail Gorbacsov id�szak�t�l kezd�d�en liberaliz�l�dott az oroszorsz�gi kult�ra helyzete, de az �llami t�mogat�sok �sszege is sz�k�lt.

Oktat�si rendszer

A tudom�nyos kutat�s vezet� sz�nhelye az Orosz Tudom�nyos Akad�mia, melyet 1724-ben I. P�ter c�r alap�tott.

Az iskolai rendszer alap, f� �s fels� fokozatb�l �ll. A di�kok 6-7 �ves korban kezdik meg az alapiskol�t, majd 7 �vet elt�ltenek itt. A f�iskol�ba (k�z�piskola n�lunk) 4 �vet t�ltenek el, majd ezut�n jelentkeznek a fels�bb iskol�kba.

Egyetemek

Oroszorsz�g legr�gebben alap�tott egyetemei:

• Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszkvai �llami Egyetem – alap�tott�k 1755-ben
• Kaz�nyi �llami Egyetem (1804)
• Rosztovi �llami Egyetem az I. vil�gh�bor� idej�n Rosztovba evaku�lt Vars�i Egyetem. Alap�tva (1816)
• Szentp�terv�ri �llami Egyetem (1819)
• Tomszki �llami Egyetem (1878) Szib�ria els� egyeteme
• Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi �llami Egyetem (1909)
• Permi �llami Egyetem (1916)

Tov�bbi fontos egyetemek tal�lhat�k Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok �s Voronyezs v�ros�ban.

Kultur�lis int�zm�nyek

Oroszorsz�g sz�mtalan k�nyvt�ra k�z�l k�l�n�sen figyelmet �rdemelnek:

• az Orosz �llami K�nyvt�r (Moszkva): t�bb mint 30 milli� k�tet, 250 nyelven �ll az olvas�k rendelkez�s�re. Egyike a vil�g leggazdagabb k�nyvt�rainak.

• az �llami Szaltikov-Scsedrin K�nyvt�r (Szentp�terv�r): 28,5 milli� k�tettel rendelkezik
• az Orosz Tudom�nyos Akad�mia k�nyvt�ra (Moszkva): 12 milli�s k�tett�ra van
• a Lomonoszov Egyetem �llami K�nyvt�ra (Moszkva): 6,6 milli� k�nyv �ll a polcain.

Oroszorsz�g legismertebb kultur�lis int�zm�nyei ugyancsak f�leg Moszkv�ban �s Szentp�terv�ron koncentr�l�dnak. Leggazdagabb m�zeumai:

• Ermit�zs (Szentp�terv�r): egyike a vil�g legnagyobb m�zeumainak.

• �llami Tretyjakov Gal�ria (Moszkva): az orosz k�pz�m�v�szet m�zeuma.
• Puskin M�zeum: k�pz�m�v�szeti �s n�prajzi m�zeum.
• Moszkv�t�l �szaknyugati ir�nyban fekszik az "Arany Gy�r�", az �orosz v�rosok alkotta kultur�lis �tvonal.

Legismertebb sz�nh�zai: a Moszkvai Nagysz�nh�z, a Malij Sz�nh�z (Moszkva), a Moszkvai M�v�szsz�nh�z. A Bolsoj Balett �s az Operah�z darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palot�ban is sokszor m�sorra t�zik, mivel itt 6 ezer n�z� sz�m�ra jut hely.

Tov�bbi neves sz�nh�zak:

• Moszkva: K�zponti Moszkvai Gyermeksz�nh�z, K�zponti Moszkvai �llami B�bsz�nh�z, az Akad�miai Musicalsz�nh�z, az Operett Sz�nh�z �s a Sz�nh�zm�v�szeti Int�zet.

• Szentp�terv�r: a Marininszkij Balett (kor�bban: Kirov Akad�miai Opera- �s Balettsz�nh�z vagy Kirov Balett), a Malij-Operasz�nh�z �s a Puskin Sz�nh�z.

Kultur�lis vil�g�r�ks�g

Oroszorsz�gi helysz�nek az UNESCO vil�g�r�ks�g-list�j�n:

• Szentp�terv�r t�rt�nelmi k�zpontja �s a kapcsol�d� m�eml�kegy�ttesek;
• Kizsi templomai;
• A Kreml �s a V�r�s t�r Moszkv�ban;
• Novgorod �s k�rny�k�nek t�rt�nelmi m�eml�kei;
• A Szoloveckij-szigetek kultur�lis �s t�rt�nelmi m�eml�kegy�ttese;
• Vlagyimir �s Szuzdal feh�r m�eml�kei;
• A Szenth�roms�g–Szergij-kolostor �p�t�szeti egy�ttese Szergijev Poszadban;
• Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom;
• A Ferapontov-kolostor egy�ttese;
• A Kazanyi Kreml t�rt�neti �s �p�t�szeti egy�ttese;
• Kur-f�ldnyelv (Litv�ni�val k�z�s);
• Derbent - citadella, �kori v�ros �s er�d�tm�nyrendszer;
• A Novogyevicsi kolostor;
• Jaroszlavl t�rt�nelmi v�rosmagja;
• Struve f�ldm�r� vonal oroszorsz�gi eml�kei Hoglandban.

M�v�szetek

• �p�t�szet
• K�pz�m�v�szetek
• Irodalom:
  • az orosz irodalom klasszikusai: Anna Andrejevna Ahmatova (1889-1966), Iszaak Emmanuilovics Babel (1894-1940), Alekszandr Alekszandrovics Blok (1880-1921), Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891-1940), Anton Pavlovics Csehov (1860-1904), Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881), Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852, Ivan Alekszandrovics Goncsarov (1812-1892), Makszim Gorkij (1868-1936, Mihail Jurjevics Lermontov (1814-1841), Borisz Leonyidovics Paszternak (1890-1960), Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837), Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910, Ivan Szergejevics Turgenyev (1818-1883)…
  • l�sd m�g: Orosz irodalom, Orosz k�lt�k, �r�k list�ja
• Filmm�v�szet
  • h�res orosz filmrendez�k: Szergej Eisenstein, Nyikita Mihalkov, Andrej Tarkovszkij
  • l�sd m�g: Kateg�ria:Orosz filmrendez�k
• Zene:
  • a vil�g legismertebb orosz zeneszerz�i: Mihail Ivanovics Glinka (1804-1857), Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881), Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844-1908), Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1823-1887), Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893), Igor Stravinsky (1882-1970), Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (1906-1975)
  • L�sd m�g: Kateg�ria:Orosz zeneszerz�k

Gasztron�mia

Az orosz konyha alapja a biz�nci udvar �tkez�si, �telk�sz�t�si szok�saira vezethet� vissza. Ez a r�gi trad�ci� �tv�z�d�tt a francia konyha finoms�gaival. A c�ri udvar �s az orosz nemess�g el�szeretettel haszn�lta a francia nyelvet, �gy a francia kult�ra, m�velts�g �s vele egy�tt a francia konyha is hatott. – �rja egy gasztron�miai kalauz.

Az orosz konyha val�ban megismertetett n�h�ny �telt – italt a vil�ggal. Az �tkez�st az el��tellel kezdik, ez a zakuszki. Az el��tel �ltal�ban vegyes �zel�t� halb�l, z�lds�g- �s sal�taf�l�b�l, h�sb�l, felv�gottakb�l. T�lal�s�t tekintve mennyis�gi szab�ly nincs. Kedvelt el��telek az �nyencek asztal�nak d�sze, a v�r�s vagy fekete kavi�r vagy ismert minden�tt az orosz h�ssal�ta �s a kijevi j�rcemell.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scs� (k�posztaleves), a szolj�nka, hideg (z�lds�gleves) �s a borscs (c�kl�s k�poszt�s leves) �s a hagyom�nyos buljon (er�leves). A h�s�telek k�z�l orosz finoms�g a saslik (rabl�h�s birk�b�l, sert�sb�l), k�l�nleges csemege pedig a bifsztek. Desszertk�nt az �dess�gek k�z�l a kr�mes tortaf�l�k terjedtek el, viszont az (orosz kr�mtorta, val�j�ban magyar �dess�g, egy Oroszi nev�, magyar cukr�sz nev�t �rizte meg). Az utc�n ak�r m�nusz 10 fokban is kaphat� a tejsz�nes morozsenoje, azaz fagylalt. A s�lt t�sztaf�l�k (pirog, bulocski) is igen n�pszer�ek.

Minden �tkez�sn�l sz�vesen tesznek asztalukra nyers z�lds�geket, p�ld�ul paradicsomot, ubork�t, paprik�t, hagym�t, retket.

Oroszorsz�gr�l az alkoholtartalm� italok tekintet�ben el�sz�r a vodka juthat esz�nkbe, melyet sokszor reggeli el�tt is ak�r sz�vesen fogyasztanak. Kit�n�nek tartj�k az orosz pezsg�t (sampanszkoje) is. Elterjedtek a k�l�nf�le borp�rlatok, p�linkaf�l�k.

Alkoholmentes italok k�z�l az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen er�s feketek�v�, amely dupla adag k�v�mennyis�ggel �s fele adag v�zzel k�sz�l. Az �d�t�nek k�sz�lt, f�leg rozskeny�rb�l erjesztve el��ll�tott kvasz ugyancsak orosz specialit�s.