Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.

Oktatási rendszer

A tudományos kutatás vezető színhelye az Orosz Tudományos Akadémia, melyet 1724-ben I. Péter cár alapított.

Az iskolai rendszer alap, fő és felső fokozatból áll. A diákok 6-7 éves korban kezdik meg az alapiskolát, majd 7 évet eltöltenek itt. A főiskolába (középiskola nálunk) 4 évet töltenek el, majd ezután jelentkeznek a felsőbb iskolákba.

Egyetemek

Oroszország legrégebben alapított egyetemei:

• Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem – alapították 1755-ben
• Kazányi Állami Egyetem (1804)
• Rosztovi Állami Egyetem az I. világháború idején Rosztovba evakuált Varsói Egyetem. Alapítva (1816)
• Szentpétervári Állami Egyetem (1819)
• Tomszki Állami Egyetem (1878) Szibéria első egyeteme
• Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi Állami Egyetem (1909)
• Permi Állami Egyetem (1916)

További fontos egyetemek találhatók Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.

Kulturális intézmények

Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:

• az Orosz Állami Könyvtár (Moszkva): több mint 30 millió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak.

• az Állami Szaltikov-Scsedrin Könyvtár (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik
• az Orosz Tudományos Akadémia könyvtára (Moszkva): 12 milliós kötettára van
• a Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára (Moszkva): 6,6 millió könyv áll a polcain.

Oroszország legismertebb kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:

• Ermitázs (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak.

• Állami Tretyjakov Galéria (Moszkva): az orosz képzőművészet múzeuma.
• Puskin Múzeum: képzőművészeti és néprajzi múzeum.
• Moszkvától északnyugati irányban fekszik az "Arany Gyűrű", az óorosz városok alkotta kulturális útvonal.

Legismertebb színházai: a Moszkvai Nagyszínház, a Malij Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.

További neves színházak:

• Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.

• Szentpétervár: a Marininszkij Balett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Malij-Operaszínház és a Puskin Színház.

Kulturális világörökség

Oroszországi helyszínek az UNESCO világörökség-listáján:

• Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek;
• Kizsi templomai;
• A Kreml és a Vörös tér Moszkvában;
• Novgorod és környékének történelmi műemlékei;
• A Szoloveckij-szigetek kulturális és történelmi műemlékegyüttese;
• Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei;
• A Szentháromság–Szergij-kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban;
• Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom;
• A Ferapontov-kolostor együttese;
• A Kazanyi Kreml történeti és építészeti együttese;
• Kur-földnyelv (Litvániával közös);
• Derbent - citadella, ókori város és erődítményrendszer;
• A Novogyevicsi kolostor;
• Jaroszlavl történelmi városmagja;
• Struve földmérő vonal oroszországi emlékei Hoglandban.

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom:
  • az orosz irodalom klasszikusai: Anna Andrejevna Ahmatova (1889-1966), Iszaak Emmanuilovics Babel (1894-1940), Alekszandr Alekszandrovics Blok (1880-1921), Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891-1940), Anton Pavlovics Csehov (1860-1904), Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881), Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852, Ivan Alekszandrovics Goncsarov (1812-1892), Makszim Gorkij (1868-1936, Mihail Jurjevics Lermontov (1814-1841), Borisz Leonyidovics Paszternak (1890-1960), Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837), Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910, Ivan Szergejevics Turgenyev (1818-1883)…
  • lásd még: Orosz irodalom, Orosz költők, írók listája
• Filmművészet
  • híres orosz filmrendezők: Szergej Eisenstein, Nyikita Mihalkov, Andrej Tarkovszkij
  • lásd még: Kategória:Orosz filmrendezők
• Zene:
  • a világ legismertebb orosz zeneszerzői: Mihail Ivanovics Glinka (1804-1857), Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881), Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844-1908), Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1823-1887), Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893), Igor Stravinsky (1882-1970), Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (1906-1975)
  • Lásd még: Kategória:Orosz zeneszerzők

Gasztronómia

Az orosz konyha alapja a bizánci udvar étkezési, ételkészítési szokásaira vezethető vissza. Ez a régi tradíció ötvöződött a francia konyha finomságaival. A cári udvar és az orosz nemesség előszeretettel használta a francia nyelvet, így a francia kultúra, műveltség és vele együtt a francia konyha is hatott. – írja egy gasztronómiai kalauz.

Az orosz konyha valóban megismertetett néhány ételt – italt a világgal. Az étkezést az előétellel kezdik, ez a zakuszki. Az előétel általában vegyes ízelítő halból, zöldség- és salátaféléből, húsból, felvágottakból. Tálalását tekintve mennyiségi szabály nincs. Kedvelt előételek az ínyencek asztalának dísze, a vörös vagy fekete kaviár vagy ismert mindenütt az orosz hússaláta és a kijevi jércemell.

A levesek legelterjedtebbike a sokszor emlegetett scsí (káposztaleves), a szoljánka, hideg (zöldségleves) és a borscs (céklás káposztás leves) és a hagyományos buljon (erőleves). A húsételek közül orosz finomság a saslik (rablóhús birkából, sertésből), különleges csemege pedig a bifsztek. Desszertként az édességek közül a krémes tortafélék terjedtek el, viszont az (orosz krémtorta, valójában magyar édesség, egy Oroszi nevű, magyar cukrász nevét őrizte meg). Az utcán akár mínusz 10 fokban is kapható a tejszínes morozsenoje, azaz fagylalt. A sült tésztafélék (pirog, bulocski) is igen népszerűek.

Minden étkezésnél szívesen tesznek asztalukra nyers zöldségeket, például paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát, retket.

Oroszországról az alkoholtartalmú italok tekintetében először a vodka juthat eszünkbe, melyet sokszor reggeli előtt is akár szívesen fogyasztanak. Kitűnőnek tartják az orosz pezsgőt (sampanszkoje) is. Elterjedtek a különféle borpárlatok, pálinkafélék.

Alkoholmentes italok közül az oroszok kedvence a csaj, azaz a tea, illetve az igen erős feketekávé, amely dupla adag kávémennyiséggel és fele adag vízzel készül. Az üdítőnek készült, főleg rozskenyérből erjesztve előállított kvasz ugyancsak orosz specialitás.