Általános adatok

 

A népesség alakulása 1991-2008.

 

Oroszország népsűrűsége (2010)

• Oroszország népessége a 2010. évi népszámlálás idején 142 905 208 fő volt. A népesség 73,7%-a városi lakos; a nők aránya 53,7%, a férfiaké 46,3% volt. A népesség alakulása az utolsó három népszámlálás adatai szerint (a 2010. évi előzetes adat):

Év	Népesség
2010	142 905 208
2002	145 166 731
1989	147 021 869

Legnépesebb települések

Szent Bazil-székesegyház és a Kreml Szpasszkaja-tornya, a Vörös téren, Moszkvában

A legnépesebb települések sorrendben, 1 millió feletti lakossággal (százra kerekítve)^:

• Moszkva (11 514 300 fő)
• Szentpétervár (korábban Leningrád) (4 848 700)
• Novoszibirszk (1 473 700 fő)
• Jekatyerinburg (korábban Szverdlovszk) (1 350 100 fő)
• Nyizsnyij Novgorod (korábban Gorkij) (1 250 600 fő)
• Szamara (korábban Kujbisev) (1 164 900 fő)
• Omszk (1 154 000 fő)
• Kazány (1 143 600fő)
• Cseljabinszk (1 130 300 fő)
• Rosztov (1 089 900fő)
• Ufa (1 062 300fő)
• Volgográd (korábban Sztálingrád) (1 021 200 fő)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Összesen 128 nép, népcsoportok:
• 2002-ben

orosz: 115 819 107 fő (79,8%), tatár: 5 554 601 fő (3,8%), ukrán: 2 942 961 fő (2%), baskír: 1 673 389 fő (1,2%), csuvas: 1 637 094 fő (1,1%), csecsen:1 360 253 fő (0,9%), örmény: 1 130 491 fő (0,8%), avar: 814 473 fő (0,6%), egyéb népcsoportok: 9,8% ,

• A finnugor népek száma 2002-ben:

mordvin: 843 350 fő (0,6%), udmurt: 636 906 fő (0,4%), mari: 604 298 fő (0,4%), komi: 293 406 fő (0,2%), komi-permják: 125 235 fő (0,1%), karjalai: 93 344 fő (0,1%), nyenyec: 41 302 fő, osztják: 28 678 fő, finn: 34 050 fő, észt: 28 113 fő, vogul: 11 432 fő, vepsz: 8 240 fő

• A többi finnugor nép 5000 fő alatt.

• 2010-ben

orosz: 111 016 896 fő (77,7%) (csökkenő tendencia), tatár: 5 310 649 fő (3,7%) (enyhén csökkenő tendencia), ukrán: 1 927 988 fő (1,35%)(erősen csökkenő tendencia), baskír: 1 584 554 fő (1,1%) (enyhén csökkenő tendencia), csuvas: 1 435 872 fő (1%) (csökkenő tendencia), csecsen:1 431 360 fő (1%) (növekvő tendencia), örmény: 1 182 388 fő (0,8%)(növekvő tendencia), avar: 912 090 fő (0,6%)(növekvő tendencia), egyéb népcsoportok: 10,8%

• A finnugor népek száma 2010-ben:

mordvin: 744 237 fő (0,5%) (csökkenő tendencia, számuk Mordvinföldön növekedett), udmurt: 552 299 fő (0,4%) (csökkenő tendencia), mari: 547 605 fő (0,4%) (csökkenő tendencia), komi: 228 235 fő (0,2%) (erősen csökkenő tendencia), komi-permják: 94 456 fő (0,1%) (erősen csökkenő tendencia), karjalai: 60 815 fő (erősen csökkenő tendencia), nyenyec: 44 640 fő (növekvő tendencia), osztják: 30 943 fő (növekvő tendencia), finn: 20 267 fő (erősen csökkenő tendencia), észt: 17 875 fő (erősen csökkenő tendencia), vogul: 12 269 fő (növekvő tendencia). vepsz: 5 936 fő (erősen csökkenő tendencia),

• A többi finnugor nép 5000 fő alatt.

Etnikumok

• Hivatalos nyelv az orosz, egyéb beszélt nyelvek: avar, csecsen, baskír, burját, tatár, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karjalai, kalmük, kabard.
• Vallás szerinti megoszlás 2006-ben: ortodox 55%, muszlim 18%, protestáns 10%, katolikus 7%, zsidó 5%, egyéb 5% (2003)

Szociális rendszer

Kultúra

Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.

Oktatási rendszer

A tudományos kutatás vezető színhelye az Orosz Tudományos Akadémia, melyet 1724-ben I. Péter cár alapított.

Az iskolai rendszer alap, fő és felső fokozatból áll. A diákok 6-7 éves korban kezdik meg az alapiskolát, majd 7 évet eltöltenek itt. A főiskolába (középiskola nálunk) 4 évet töltenek el, majd ezután jelentkeznek a felsőbb iskolákba.

Egyetemek

Oroszország legrégebben alapított egyetemei:

• Mihail Vasziljevics Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem – alapították 1755-ben
• Kazányi Állami Egyetem (1804)
• Rosztovi Állami Egyetem az I. világháború idején Rosztovba evakuált Varsói Egyetem. Alapítva (1816)
• Szentpétervári Állami Egyetem (1819)
• Tomszki Állami Egyetem (1878) Szibéria első egyeteme
• Nyikolaj Gavrilovics Csernyisevszkij Szaratovi Állami Egyetem (1909)
• Permi Állami Egyetem (1916)

További fontos egyetemek találhatók Nyizsnij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.

Kulturális intézmények

Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:

• az Orosz Állami Könyvtár (Moszkva): több mint 30 millió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak.

• az Állami Szaltikov-Scsedrin Könyvtár (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik
• az Orosz Tudományos Akadémia könyvtára (Moszkva): 12 milliós kötettára van
• a Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára (Moszkva): 6,6 millió könyv áll a polcain.

Oroszország legismertebb kulturális intézményei ugyancsak főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak. Leggazdagabb múzeumai:

• Ermitázs (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak.

• Állami Tretyjakov Galéria (Moszkva): az orosz képzőművészet múzeuma.
• Puskin Múzeum: képzőművészeti és néprajzi múzeum.
• Moszkvától északnyugati irányban fekszik az "Arany Gyűrű", az óorosz városok alkotta kulturális útvonal.

Legismertebb színházai: a Moszkvai Nagyszínház, a Malij Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.

További neves színházak:

• Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Akadémiai Musicalszínház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet.

• Szentpétervár: a Marininszkij Balett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Malij-Operaszínház és a Puskin Színház.

Kulturális világörökség

Oroszországi helyszínek az UNESCO világörökség-listáján:

• Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek;
• Kizsi templomai;
• A Kreml és a Vörös tér Moszkvában;
• Novgorod és környékének történelmi műemlékei;
• A Szoloveckij-szigetek kulturális és történelmi műemlékegyüttese;
• Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei;
• A Szentháromság–Szergij-kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban;
• Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom;
• A Ferapontov-kolostor együttese;
• A Kazanyi Kreml történeti és építészeti együttese;
• Kur-földnyelv (Litvániával közös);
• Derbent - citadella, ókori város és erődítményrendszer;
• A Novogyevicsi kolostor;
• Jaroszlavl történelmi városmagja;
• Struve földmérő vonal oroszországi emlékei Hoglandban.