Az orosz �p�t�szet remeke, a V�r�s t�r �kszere, mely k�zismert nev�t egy XV-XVI. sz-i, szentk�nt tisztelt eszel�sr�l kapta, akinek ragadv�nyneve, a "блаженный" (blazsenn�j) boldogot �s eszel�st egyar�nt jelent.
Vaszilij "l�t�ember" volt - eredetileg csizmadia volt, de koldus csavarg� lett �s szent �let� b�lcs. Temet�s�n a c�r, Rettenetes Iv�n teljes udvartart�s�val megjelent. Az � s�rja hely�n �p�ttette az uralkod� 1555-61-ben a templomot a mongolok feletti gy�zelme �s Kaz�ny bev�tele eml�k�re. Hivatalos neve: "M�ria Oltalma-templom", r�gen pedig �gy eml�tett�k, hogy "M�ria Oltalma-templom a meredek foly�parton".
Az asszimetri�t �s a szimmetri�t v�ltogat�, egyed�l�ll� szerkezet� templomot, melynek a k�zponti, kis kupol�s tornyot k�r�lvev� nyolc kupol�ja Kazany nyolc ostrom�t szimboliz�lja, k�t orosz �p�t�sznek, Barm�nak �s Posztnyiknak tulajdon�tj�k, b�r kutat�sok szerint egy szem�lyr�l van sz�. A ma l�that� kilenc, elt�r� mint�zat� �s sz�n� hagymakupola a XVII. sz-ban �p�lt, a kor�bbi kupol�kr�l nincs adat. A templom a sz�zadok sor�n t�bb kisebb-nagyobb �talak�t�son esett �t, ezek egyikek�nt 1588-ban �p�tett�k hozz�k Vaszilij Blaszenn�j mell�kszent�ly�t, itt helyezt�k el a szent tetem�nek erekly�j�t, ez�rt a n�p a templomot az � nev�n kezdte emlegetni.
Jelenleg az �llami T�rt�neti M�zeum fi�kint�zm�nye.

Puskin Int�zet Moszkva

Moszkva d�lnyugati r�sz�n s�r�n lehet hallani embereket t�bbf�le idegen nyelven besz�lni. �k tan�rok �s di�kok – akik az�rt j�ttek Moszkv�ba, hogy saj�t maguk �lj�k meg az oroszorsz�gi v�ltoz�sokat.

Az Alexander Szergejevics Puskin nev�n ismert Orosz Nyelvi Int�zetet 1967-ben hozt�k l�tre. 1974-t�l �n�ll� �llami oktat�si �s tudom�nyos int�zet, ahol a k�lf�ldiek sz�m�ra az orosz nyelv-oktat�s�ra, az orosz, mint idegen nyelv oktat�si anyagainak (tank�nyveinek �s seg�dleteinek) kidolgoz�s�ra szakosodott.

Az int�zet igen l�nyeges kapcsolatokat tat fenn nemzetk�zi szervezetekkel: Unesco �s Eur�pa Tan�cs, tagjai az orosz nyelv �s irodalom szakos tan�rok Nemzetk�zi Sz�vets�g�nek.

Az int�zet partnerei szinte a vil�g minden r�sz�r�l fellelhet�ek, �gy nagy-britanniai, magyarorsz�gi, d�l-koreai, n�metorsz�gi, amerikai, olaszorsz�gi, USA-beli (Harward, Ohio), jap�n egyetemek �s f�iskol�k.

Az int�zet tudom�nyos rangj�t nagy tud�s� szakemberek k�pviselik, ezek k�z�tt megtal�lhat�k az akad�mikusok, a tudom�nyok doktorai, professzorok �s t�bb mint sz�z kandid�tus.

A tantermi foglalkoz�sok mellett r�di� �s vide�s oktat�s is van , ezek hat�konyabbak az orosz nyelv n�pszer�s�t�s�ben. Az int�zetben a speci�lis kurzusokat a tan�rok �ll�tj�k �ssze.

Ilyen tanfolyamon vettek r�szt a ZMNE tan�rai k�l�nb�z� orsz�gokb�l �rkezett tan�rokkal egy�tt.

A tan�t�s igen magas sz�nvonal�, csoportokban �s egy�nileg egyar�nt.

Arbat

Moszkv�ban az Arbat a  k�zponti utca �s a k�rny�k�n lev� v�rosr�sz, melynek val�sz�n�, hogy  ”k�lv�ros” jelent�se arab sz�b�l ered. Ez volt a neve a  XV-XVII. sz-ban a moszkvai Kreml �s a mai Szadovoje kolco k�z�tt elhelyezked�  v�rosr�sznek, melyben legink�bb t�rk keresked�k �s iparosok �ltek. Az itteni utc�k nevei a foglalkoz�saikat t�kr�zt�k, ilyen volt p�ld�ul a Plotnyikov – �cs, Gyenyezsn�j – p�nzv�lt�, Szerebrjan�j – ez�stm�ves.

Az Arbat utc�t k�s�bb a  XVIII. sz-ban az arisztokr�cia kezdte belakni, azonban az 1812-es t�zv�szt k�vet�en  az �jj��p�t�sn�l m�r ink�bb f�ldszintes �s egyemeletes mag�npalot�kat terveztek ide. A XIX. sz. m�sodik fel�t�l m�r t�bbemeletes b�rh�zak, eleg�ns luxus sz�llod�k �s �zletek �p�t�se kezd�d�tt meg. A k�zleked�st ebben az id�ben l�vas�ttal oldott�k meg, k�s�bb azonban elkezd�d�tt a villamos k�zleked�s.