Az orosz t�rt�nelem korszakai

• Szl�vok 862-ig
• Kijevi Rusz (862-1240)
• Arany Horda (1240-1380)
• Moszkvai Nagyfejedelems�g (1380-1613)
• Romanov-dinasztia (1613-1917)
• I. Nagy P�ter c�r (1682-1725)
• Terjeszked�s, reformok kora (1725-1796)
• Dekabrista felkel�s �s megtorl�sa (1825-1853)
• Kr�mi h�bor� (1853-1856)
• II. S�ndor, jobb�gyfelszabad�t�s, terjeszked�s (1856-1881)
• Mozgalmak kora (1881-1914)
• Els� vil�gh�bor�, 1917-es okt�beri orosz forradalom (1914-1917)
• Polg�rh�bor� �s intervenci� Szovjet-Oroszorsz�gban (1917-1921)
• A Szovjetuni� kora (1922-1991)
• Oroszorsz�g ma (1991 �ta)

A kijevi Rusz �s el�zm�nyei

A finnugor t�rzsek leteleped�s�nek t�rk�pe a szl�vok meg�rkez�se el�tt

A keleti szl�vok a n�pv�ndorl�s kor�ban h�z�dtak �szakra, az erd�kbe, amelyek biztons�gosabbak voltak a ny�lt s�ks�gn�l. Ott sok �vsz�zadon kereszt�l, lassan magukba olvasztott�k a finnugor n�pek t�bbs�g�t. A mai Oroszorsz�g magj�t a 8. sz�zadban harcias skandin�v keresked�k, a var�gok alap�tott�k. 862-ben Ruszik (Rurik), a var�gok egyik t�rzs�nek feje, �llamot alap�tott Novgorodban, az �j �llam neve Rusz (Oroszorsz�g) lett. Ez el�g er�s volt ahhoz, hogy d�l fel� terjeszkedve a sztyeppe sz�l�re, Kijevbe tegye �t sz�khely�t.

A kijevi Rusz vir�gkora a 10. �s 11. sz�zad volt. Felvette az ortodox kereszt�nys�get. Uralkod�i szoros csal�di �s politikai kapcsolatban �lltak az �rp�d-h�zi kir�lyokkal. A k�s�bbiekben r�szfejedelems�gekre bomlott �s a tat�rj�r�s idej�n, 1240-ben v�gleg elbukott.

A 11–12. sz�zadok nagy v�ltoz�sai a Kijevi Ruszra is gy�keres hat�ssal voltak. A kunok t�mad�sa, �s a keresztes hadj�ratok hat�s�ra a mai Ukrajna ter�let�r�l k�tir�ny� v�ndorl�s indult. Ekkor v�lt sz�t a kisorosz �s a nagyorosz azaz az ukr�n �s az orosz n�p. A keletre, �szakkeletre vonul� nagyorosz t�rzsek fokozatosan elfoglalt�k az Fels�-Volga vid�k�t, gyarmatos�tott�k ezt a finnugor t�rzsek �ltal lakott t�rs�get. A gyarmatos�t�s nem er�szakos eszk�z�kkel t�rt�nt a nagy ter�let gyenge lakoss�gmegtart� k�pess�g�nek k�vetkezt�ben k�nnyen tal�ltak az orosz gyarmatos�t�k a leteleped�shez helyet. ^f [2].

A moszkvai �llam

Nem ker�lt minden orosz fejedelems�g tat�r uralom al�. Kijev buk�s�val egy id�ben Novgorod k�pes volt visszaverni a N�met Lovagrend t�mad�s�t, �s a tat�r uralmat is elker�lte. M�gsem Novgorod lett az �jkori orosz �llam b�lcs�je, hanem Moszkva. Pedig Moszkva fejedelme az Arany Horda k�nj�nak vazallusa volt m�g sok�ig. Lassank�nt m�gis k�pes volt saj�t uralma alatt egyes�teni az orosz fejedelems�geket.

Elterjedt felfog�s szerint a tat�r uralom torz�totta el az orosz fejl�d�st, akkor t�rt el az �ltal�nos eur�pai fejl�d�si �tt�l. A kor�bbi id�szakok kezdetleges �nkorm�nyzatai megsemmis�ltek, a szem�ly jog�nak fogalma �rtelmezhetetlen volt abban a t�rsadalomban.

Oroszorsz�g els� c�rja (kir�lya) Rettegett Iv�n volt. Sokat tett az orsz�g katonai erej�nek n�vel�se �rdek�ben �s megkezdte azt a k�lpolitik�t, amely a leg�jabb korig folyamatosan kimutathat�: kijutni a meleg, j�gmentes tengerre. Ez a t�rekv�s hajtotta a szib�riai terjeszked�st is. Rettegett Iv�n hal�la ut�n egy hossz�, zavaros korszak k�vetkezett. Ekkor foglalt�k el Moszkv�t t�bbsz�r a lengyelek. A lengyel kir�ly pedig B�thory Istv�n volt akkoriban.

A c�ri birodalom

Mih�ly c�r 1613-ban megalap�totta az 1917-ig uralkod� Romanov-dinaszti�t, melynek egyik legjelent�sebb alakja I. (Nagy) P�ter c�r volt. 1689-t�l er�s, nyugati mint�ra szervezett �llamot hozott l�tre. Oroszorsz�g a nap�leoni h�bor�k idej�ben lett vitathatatlanul eur�pai nagyhatalom. Nap�leon cs�sz�r buk�s�nak k�zvetlen oka oroszorsz�gi hadj�rat�nak kudarca. A 19. sz�zad folyam�n ugyan jelent�s ipar �p�lt ki Oroszorsz�gban, de a feud�lis viszonyok sok�ig fennmaradtak �s azok lebont�sa ut�n sem volt k�pes az orsz�g korszer� demokr�ci�v� v�lni. A 20. sz�zad elej�re Oroszorsz�g katonailag is meggyeng�lt, veres�get szenvedett az 1905-�s orosz–jap�n h�bor�ban �s az els� vil�gh�bor�ban is.

Szovjetuni�

Vlagyimir Iljics Lenin

1917-ben megd�nt�tt�k a c�rizmust, �s a bolsevikok vett�k �t a hatalmat. A bolsevikok hatalomra ker�l�se ut�n 1918-ban a szovjetek (tan�csok) �sszoroszorsz�gi kongresszusa tan�csk�zt�rsas�gg� ki�ltotta ki Oroszorsz�got. Az ezt k�vet� polg�rh�bor� idej�n alakult meg az Ukr�n, a Belarusz �s a Kauk�zusont�li Szovjet Szocialista K�zt�rsas�g. 1922-ben Oroszorsz�g �s e h�rom m�sik szovjetk�zt�rsas�g megalak�totta a Szovjet Szocialista K�zt�rsas�gok Sz�vets�g�t, a Szovjetuni�t. A k�s�bbi tagk�zt�rsas�gok az 1930-as �vekben a 19. sz�zadt�l Oroszorsz�ghoz tartoz� k�z�p-�zsiai ter�leteken szervez�dtek meg, majd az 1940-es �vekben a Szovjetuni� nyugati terjeszked�s�t k�vet�en.

A Szt�linr�l elnevezett szt�linizmus idej�n a retteg�s uralta az orsz�got. Senki sem volt biztons�gban, a kommunista p�rttagok sem. Rendk�v�l er�ltetett �tem� iparos�t�s folyt, ennek mell�khat�sak�nt �h�ns�g puszt�tott Ukrajn�ban. A m�sodik vil�gh�bor� alatt a h�bor�s er�fesz�t�s kiv�reztette a lakoss�got. 26 milli� �llampolg�ra halt meg a Szovjetuni�nak a harcok k�vetkezt�ben. Az anyagi k�r is rettenetes volt. De a h�bor� v�g�n a Szovjetuni� volt a vil�g k�t szuperhatalma k�z�l az egyik.

A rendk�v�l soknemzetis�g� orsz�got az 1950-es �vekt�l 1991-ig 15 tagk�zt�rsas�g, 20 auton�m k�zt�rsas�g, 8 auton�m ter�let �s 10 auton�m (1977-ig nemzetis�gi) k�rzet alkotta, amelyeket �sszesen 120 ter�letre �s hat�rter�letre, tov�bb� t�bb mint 3000 j�r�sra osztottak. A k�l�nb�z� szint� auton�mi�k form�lisak voltak, val�j�ban mindent Moszkv�b�l ir�ny�tottak. A Szovjetuni� majdnem 70 �ves fenn�ll�sa alatt jelent�s hatalomm� v�lt. 1985-t�l a Gorbacsov �ltal megfogalmazott �s meghirdetett nyit�s (glasznoszty) �s �talak�t�s (peresztrojka) politik�j�nak hat�s�ra megkezd�d�tt a Szovjetuni� bels� felboml�sa, meger�s�dtek a nacionalista f�ggetlens�gi t�rekv�sek, f�k�nt a Baltikumban �s a Kauk�zus vid�k�n. A folyamat 1991 augusztus�ig tartott, amikor egy sikertelen puccsk�s�rletet k�vet�en a tagk�zt�rsas�gok egym�s ut�n ki�ltott�k ki a f�ggetlens�g�ket �s elszakadtak a k�zponti hatalomt�l. A Szovjetuni� hivatalosan 1991. december 25-�n sz�nt meg, a jogfolytonoss�got Oroszorsz�g vette �t a nemzetk�zi szervezetekben.

Oroszorsz�g ma

A f�ggetlens�gi t�rekv�sek Oroszorsz�gon bel�l is tov�bb er�s�dtek, ezek k�z�l a legfontosabb a f�ggetlens�g�t 1991 november�ben kinyilv�n�t� Csecsenf�lddel v�vott k�t v�res h�bor�. Az els� (t�bb mint 100 000 �ldozatot k�vetel�) 1994-1996 k�z�tt folyt, a m�sik 1999-t�l napjainkig is tart.

A rendszerv�lt�s nagyon s�lyos �rat k�vetelt Oroszorsz�g lakoss�g�t�l. Az ipari termel�s �s az �letsz�nvonal nagyon lehanyatlott. A kilencvenes �vek elej�n rendszertelen�l fizett�k a nyugd�jakat, t�bb �ves elmarad�s sem volt ritka. A sz�let�si ar�nysz�m rendk�v�l alacsonyra sz�llt, a hal�loz�si az egekbe sz�k�tt. Nagyon r�vid id� alatt kialakult egy �jgazdag r�teg, amely a kez�re ker�lt t�k�t biztons�gosabb helyre, Oroszorsz�gon k�v�lre menek�tette, �gy a gazdas�got a nagyar�ny� t�kekivon�s is s�jtotta. A kedvez�tlen folyamatok Putyin eln�kk� v�laszt�sa ut�n fordultak meg. Az olajj�vedelmek seg�ts�g�vel siker�lt konszolid�lni a gazdas�got.

2011. m�jus 20-�n a parlament megszavazta, hogy elt�rlik a t�li id�sz�m�t�st.

�llamszervezet �s k�zigazgat�s

Alkotm�ny, �llamforma

 

A moszkvai Kreml, Oroszorsz�g eln�k�nek hivatalos sz�khelye

 

Sz�vets�gi k�rzetek

Az Oroszorsz�gi F�der�ci� eln�ki sz�vets�gi k�zt�rsas�g, az 1993-as alkotm�ny szerint.

T�rv�nyhoz�s, v�grehajt�s, igazs�gszolg�ltat�s

Az �llamf�t a n�p k�zvetlen�l v�lasztja, 6 �ves mand�tummal rendelkezik. Az �llam eln�ke a fegyveres er�k f�parancsnoka, v�t�joga van a parlamentben, hatalma van a t�rv�nyhoz�s ter�let�n is. � tesz javaslatot a minisztereln�k szem�ly�t illet�en.

K�zigazgat�si feloszt�s

A F�der�ci� alanyai

Az Oroszorsz�gi F�der�ci�nak 84 egyenjog� alanya (szubjektuma) van 2008. janu�r 1-j�n:

• 21 k�zt�rsas�g (республика)
• 9 hat�rter�let (край)
• 46 ter�let (область)
• 2 sz�vets�gi jelent�s�g� v�ros (город федерального значения)
• 1 auton�m ter�let (автономная область)
• 4 auton�m k�rzet (автономный округ)

�nkorm�nyzatok

Oroszorsz�g �nkorm�nyzati rendszer�nek kialakul�sa egy 1991-ben elfogadott t�rv�ny alapj�n kezd�d�tt meg, mivel azonban a F�der�ci� alanyai nagy �n�ll�s�got �lveztek e t�ren, szinte k�vethetetlen�l soksz�n� megold�sok ker�ltek bevezet�sre. R�ad�sul az egyes szubjektumok felfog�sa jelent�sen k�l�nb�z�tt az �nkorm�nyzatis�g kiterjed�s�t, szabads�g�t illet�en is. 2003-ban �j t�rv�nyt fogadtak el "A helyi �nkorm�nyz�s �ltal�nos elveir�l az Oroszorsz�gi F�der�ci�ban" c�mmel. Ennek alapj�n az �tszervez�s v�grehajt�s�hoz adott h�rom �ves �tmeneti id�szak ut�n 2006. janu�r elsej�t�l az orsz�g eg�sz ter�let�n az �j szab�lyok szerint egys�ges elveken szervezett �nkorm�nyzatok j�ttek l�tre.

Politikai p�rtok

• Egys�ges Oroszorsz�g (Единая Россия, Jegyinaja Rosszija)
• Orosz Kommunista p�rt (Коммунистическая партия Российской Федерации, Kommunisztyicseszkaja Partyija Rosszijszkoj Fegyeracii)
• Orosz Liber�lis-Demokratikus P�rt (Либерально-Демократическая Партия России (ЛДПР), Liberalno-Gyemokratyicseszkaja Partyija Rosszii (LDPR))
• Igazs�gos Oroszorsz�g (Справедливая Россия: Родина/Пенсионеры/Жизнь, Szpravedlivaja Rosszija: Rogyina/Penszionyeri/Zsizny)

V�delmi rendszer

Az orsz�g katonai k�lts�gvet�se : 528 milli�rd rubel, azaz 18 milli�rd USD, a GDP 2,6-2,7%-a 2005-ben. Az orosz hader�ben is jelent�s �talakul�sok mennek v�gbe. �j fegyverekkel, hiperszonikus sebess�g� prec�zi�s strat�giai rak�t�kkal szereli fel az orosz hader�ket, moderniz�lj�k a fegyverzetet �s a haditenger�szetet is. Teljes szem�lyi �llom�ny: 3 037 000 f�, ebb�l 1 037 000 akt�v. Tartal�k: 1 500 000 f�. Mozg�s�that� lakoss�g: 35 247 049 (2005), amib�l 20 000 000 f� alkalmas katonai szolg�latra.